Amit 1956-ról tudni kell – Dr. Paczolay Gyula ny. egyetemi docens tollából
Az 1945-ben szovjet megszállás alá került Magyarországon az volt a jelszó, hogy mindennek olyannak kell lenni, mint ahogy az a Szovjetunióban van. Még az iskolai osztályozást is a feje tetejére állították, mert azelőtt – mint Nyugat-Európában ma is – az 1-es volt a legjobb osztályzat. Moszkvából irányított egypártrendszer, országos besúgórendszer, koncentrációs táborok sora létesült, kirakatpereket szerveztek.
Az orosz nyelv és a marxista ideológia kötelező tárgy volt és minden felsőoktatási intézmény, így a veszprémi is katonai tanszék létesítésével és a katonai tárgy bevezetésével katonatiszt-képző intézménnyé vált.
A Nyugattól vasfüggönnyel elzárt ország, a Szovjetunió vezetésével a harmadik világháborúra készült. Mindent a hadigazdaság szolgálatába állítottak és mindenütt befurakodott ellenséget kerestek. Mígnem aztán Sztálin, aki több embert gyilkoltatott meg, mint Hitler, 1953-ban meghalt.
1956 februárjában Hruscsov leleplezte Sztálin elhallgatott
bűneit. A lengyelországi Poznańban 1956 júniusában felkelés tört ki, melyet levertek. Magyarországon értelmiségi fórumok, politikai vitaközpontok jöttek létre, októberben tömegmozgalom alakult ki, minden településen létrejöttek a forradalmi bizottságok. Az egyetemisták október 23-án Budapesten, majd Debrecen és Szeged mellett Veszprémben is létrehozták saját ifjúsági szervezetüket és demokratizálást célzó követeléseket fogalmaztak meg az alábbiak szerint.
F E L H Í V Á S!
A Veszprémi Vegyipari Egyetem megalakult MEFESZ szervezete, egyetértve az ország összes egyetemeivel és főiskoláival, országunk demokratikusabb fejlődésének meggyorsítása érdekében egész népünk elé az alábbi követeléseket tárja:
1./ Független, semleges Magyarországot, önálló nemzeti külpolitikát, önálló gazdaságpolitikát.
2./ Nagy Imrét a legfelsőbb állami vezetésbe.
3./ A békeszerződés értelmében 1957. január 1-ig a szovjet csapatok vonuljanak ki.
4./ Az országgyűlés külügyi bizottsága vesse fel a dunai konföderáció gondolatát.
5./ Követeljük március 15. nemzeti ünneppé, október 6-a nemzeti gyásznappá nyilvánítását, a Kossuth címer visszaállítását.
6./ Szovjet-magyar barátságot, a teljes egyenjogúság alapján.
7./ Követeljük az általános emberi szabadságjogok legteljesebb biztosítását, az alkotmány betartását. Abszolút tájékoztatási és sajtószabadságot.
8./ Minden 18 éven felüli magyar állampolgárnak útlevelet keletre és nyugatra.
9./ Követeljük a bírói függetlenség intézményes biztosítását, és a halálbüntetés eltörlését politikai perekben.
10./ Hozzák nyilvánosságra a rehabilitációs Rajk-per gyorsírásos bírósági jegyzőkönyvét.
11./ Követeljük a törvénysértők felelősségre vonását, és szigorú megbüntetését.
12./ A parasztpolitika felülvizsgálatát, és a parasztság helyzetének sürgős megjavítását.
13./ Magyar kézbe a magyar uránt.
14./ Követeljük az összes statisztikai adatok és az összes külföldi kötelezettségeink rendszeres nyilvánosságra hozatalát.
15./ Állapítsák meg a fizetések alsó és felső határát.
16./ Szüntessék meg a káderlap minden formáját.
17./ Teljes egyetemi autonómiát.
18./ Követeljük a katonai szolgálati idő 12 hónapra való megállapítását sorköteleseknél.
19./ Reális alapokra helyezett tervgazdaságot!
20./ A műszaki vezetést kössék szakképzettséghez.
Elítélünk minden fasiszta, sztálinista provokációt.
Munkás-paraszt fiatalok! – Álljatok mellénk!
Jelszavunk: S Z O C I A L I Z M U S T magyar módra
- október 23.
Veszprémi Vegyipari Egyetem
MEFESZ Szervezete
Követelésekkel jelentkeztek a munkások is, Budapesten ledöntötték Sztálin szobrát. Nagy Imre alakított kormányt, mely kinyilvánította az ország semlegességét, létrejött a fegyveres nemzetőrség. Veszprémben az egyetemen 10 napig működött a Szabad Veszprém Rádió. A forradalmat a szovjet csapatok november 4-én leverték. Fegyveres harcok voltak főleg Budapesten, de Veszprémben is, amelyekben 4 egyetemi hallgató sebesült meg. Az uralmat a Szovjetunióban megalakított Kádár-kormány vette át. A megtorlás során 22 ezer ítéletből 350 volt halálos. (1848 után Haynau 110 embert végeztetett ki.) Országosan 860 főt, Veszprémből 90-et, köztük 58 hallgatót és 3 oktatót deportáltak a Szovjetunióba. Veszprémben 13 oktatót távolítottak el és 32 hallgató kapott kizárást, vagy ösztöndíjcsökkentés fegyelmi büntetést. Amíg nyitva volt a nyugati határ, körülbelül 200 ezren – köztük 51 veszprémi hallgató és 7 oktató – menekültek a forradalommal rokonszenvező Nyugatra.
Az 50. évforduló alkalmából Sólyom László magyar köztársasági elnök azt mondta, hogy a forradalom feltárta a kommunizmus valódi természetét és a szó szoros értelmében világtörténelmi jelentőségű volt. A magyar forradalomról elismerően nyilatkozott budapesti beszédében George Bush, az Egyesült Államok elnöke, Borisz Jelcin, Oroszország elnöke pedig a magyar Parlamentben kijelentette, hogy „1956 tragédiája a szovjet rendszer lemoshatatlan szégyenfoltja marad örökre.”
A szerzőről:
Paczolay Gyula 1930. november 2-án Ercsiben született, középiskolai tanulmányait Kunszentmiklóson és Újpesten végezte. 1953-ban a Veszprémi Vegyipari Egyetemen szerzett vegyészmérnöki oklevelet. 1962-től a műszaki tudományok kandidátusa. 1963-tól a Veszprémi Vegyipari Egyetem oktatója, a Fizikai Kémia Tanszék egyetemi docenseként 1992-ben vonult nyugdíjba. Szerteágazó munkássága során több alkalommal feldolgozta az 1956 októberi forradalom veszprémi és egyetemi vonatkozásait.
A VVE MEFESZ (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége) vezetője Füredi Zoltán V. éves hallgató, szervező titkára Szűcs István IV. éves hallgató. A vezetőség tagjai: Pálinkás Keresztély IV. éves, Mekl József III. éves, Jedlovszky Pál I. éves és Bíró Sándor IV. éves hallgatók.